3. Ébresztés és új ötlet

3.  Ébresztés és új ötlet

Augusztus 20.

        A mai reggelem nem kezdődött túl jól... Kezdjük ott, hogy 6 óra van. Reggel! Hajnal!!!! Becca úgy döntött elkezd futni vagy nem tom, de azt a szót, hogy diszkréció azt, nem ismeri az tuti! 5-kor csörög az ébresztője, ezzel még nincs is baj. Felkapcsolja a villanyt -nem az olvasó villanyát hanem ami megvilágítja az egész szobát- mert elég sötét volt. Aztán elkezdi üvöltetni a telefonján a zenéit. Oké már befúrtam a fejem a a párnába (aminek hála alig kaptam levegőt) ez védett a fénytől, de most kerítsek egy másik párnát hogy a fülemre szorítsam?! Feküdtem szótlanul. Becca szép ráérősen öltözött. Kiment gondolom a fürdőbe, de a villanyt úgyhagyta, persze mert senki sem szeretne elaludni ugye? Nem valami jó az időérzékem főleg amikor az ágyban szenvedek de saccolva 5 perc lehetett és visszajött az üvöltő telefonjával. Fogalmam sincs mit csinálhatott de egy ideig csinálta... Aztán elkezdett bemelegíteni ezt is onnan tudom, hogy egyenletes dobogást hallottam ami megfelelt a helyben futásnak. Na itt már tudtam, hogy nem fogok vissza aludni. Még kb. 5 perc után úgy döntött indul. Becsapta az ajtót lámpa maradt. Nem soká vissza is jött szinte kitépte az ajtót. Elment valamiért aztán ajtó becsap. Ilynekor kérdezem azt: LÁMPA??? Na mindegy. Túltettem magam rajta tudtam, hogy egy óra fény, zajongás kiverte az álmot a szememből ezért nem henyéltem, felkeltem és most írok. Tudom, megfogadtam, hogy csak a nap végén írok összesítést de, kezdő vagyok oké?! Meg persze unatkozom... De mindjárt előveszem a Gyűrűk ura'-t és olvasom. Most két kérdés is felmerülhet benned gondolom. Egyik: 3080-at írunk hol vannak az új könyvek? Öhm. Hát nemrég visszahozták a divatba a Gyűrűk ura'-t, ezért most „menő”, és elég sokat fejlődött vissza a társadalom, ezért nincsenek új (legalábbis színvonalas) könyvek/zenék/filmek.. Második: Mit keres egy lánynál a Gyűrűk ura, hiszen ez egy sci-fi?! Hát ez Elláé volt. Hayley kipaterolta a cuccait két nap után, hogy nem jött és én álltam hozzá a legközelebb ezért nálam vannak egy dobozban a ruhái, könyvei képei stb. Mindent ami a kezem közé kerül azt kiolvasom, mivel az a tudat, hogy nem lesznek olyan jó könyvek mint:

Daniel Keyes-től a Virágot Argennonak,

Dickens-től a Twist Oliver, Az élet csatája, A kísértet-látó ember, Szép remények,

Stieg Larsson A tetolvált lány,

J. D. Salinger Zabhegyező-je,

Leiner Laura felejthetetlen tinikönyvei

vagy a közismert Harry Potter...

„Három Gyűrű ragyogjon a tünde-király kezén,

Hét a nemes törpök jussa, kiknek háza cifra kő,

Kilencet halandó ember ujján csillantson a fény,

Egyet hordjon a Sötét Úr, szolganyájat terelő,

Mordor éjfekete földjén, sűrű árnyak mezején,

Egy Gyűrű mind fölött, Egy Gyűrűr kegyetlen,

Egy a sötétbe zár, bilincs az Egyetlen,

Mordor éjfekete földjén, sűrű árnyak mezején.”

Ez áll az első oldalon. Hú de izgi! Megyek is olvasni.

* * *

Kilenc óra. Hú jól eltelt az idő... Még most is olvasnék ha nem zavart volna meg Becca kiabálása miszerint: „Kész a hurka megsült a macska”. Öö... oké. Ez azt jelentette, hogy hozott kaját. Csúcs.

Felálltam, és láttam, hogy pizsiben vagyok. Remek pedig már nagyon éhes vagyok. De végiggondolva a többiek még csak most ébredeznek szóval nem maradok le. Nálunk farkas törvények uralkodnak ha mész talán kapsz ha nem, akkor így jártál. Kész! Lementem, már Gwen, (halálfejes pizsiben) Tom és Becca lent volt és halottam ahogy nyílik Shane szobájának ajtaja. Ledobtam magam a szokásos helyemre és néztem mi a mai menü. Amint megláttam a McDonald's feliratot meglepődtem. Tegnap Becca azon sírt, hogy túl sok a szénhidrát a kínaiban hát akkor ez a szénhidrát paradicsom... Kérdően néztünk rá, ő meg vállrándítással nyugtázta, hogy ez komoly, és ő is ezt fogja enni. Jesse és Holly battyogott le és lehuppantak.

-Miért nem csináltok házi kosztot? Már unom ezeket a sz*r kajákat...-fintorodik el Jesse

-Ja! Asszony ide egy rántottát, málnás palacsintával!- Ez Gwen-nek szólt szeretettel címezve Tom-tól.

-Na ide figyelj...-emeli fel a hangját Gwen- engem te ne merj asszonynak hívni!

-Miért szerintem cuki. - Vigyorog Holly

- Ne hisztizzetek már! Így is fáj a fejem.- Szólt bele Hayley

-Oké, de biztos nem egyedül! Ti beszerzitek az anyagot én kinézek egy receptet, és Becca Ali baba és Holly cica segít.- Gúnyolódik a zöld hajú.

-Azt lesheted!- Csattant fel Becca.-Persze lisztbe tojásba nyúlkálok, és még lehet, hogy össze is kentek amilyen bénák vagytok.- Teszi keresztbe a karját ás emeli fel a nóziját Bec.

-Jó akkor csak Alice és Holly.-Egyezik bele habozva Gwen mert tudja, hogy reggel nem éri meg Becca hisztizését hallgatni.

- Ok. Ma elmegyünk Tom-mal beszerző útra, addig firkantsátok össze mi kell. -Szuper és engem ki kérdez? Senki...

Gyorsan megkajáltunk aztán mindenki ment a maga dolgára. Én olvastam. Hát igen kb. ennyi volt a mai nap. Ja igen holnap kelhetek korán és palacsintát készítünk. Hát ez vicces lesz...

Holnap...

Helló emberkék!  A harmadik részt holnap 3 körül teszem fel mert 4 napos kiránduláson leszünk és ebben a péntek sajnos teljesen benne van. Addig is élvezzétek a friss 2. részt! :D :) Kommanteket, véleménynyílvánításokat mindig szívesen fogadok mert az azt jelenti, hogy olvassátok és nem sajnáljátok az időtöket arra, hogy írjatok nekem! :)

2. rész: én.

Sziasztok! mivel a vártnál nagyon érdeklődést mutattatok már az első résznél gondoltam megjutalmazlak titeket és elhozom a folytatást (már úgy is meg van írva előre az első 8 rész ;) ) Tehát tessék! :*      (ez egy kicsit hosszabb rész mint az előző!)   

   

   Jó olvasást kívánok minden kedves olvasómnak! :D

Én.

 - Hát te kislány?- semmi válasz. Tesz egy-két lépést felém közeledve. - Azt gondoltam hozzám jöttél de látom, csak a gépem érdekelt.- hangja csalódottnak hangzott. És én „a nagy emberszakértő” sem tudom miért. Talán szinészkedet. Igen, biztos! Tovább írok mintha csak meg sem hallottam volna. Igen ezt a stratégiát választom! Nem hebegek itt neki. Minek?! Addig legalább kigondolhatom mit is mondhatnék.

-Szép a pulcsid!- mondta némi hallgatás után. Szerintem próbálta megtörni a csendet. Én eközben még jobban betemettem az arcom a kék garbós pulcsimmal mert elpirultam. Volt még rajtam egy csőfarmer és egy zöld Converse, hajam felgumizva kontyba, néhány tincs kikúszott a gumi alól, a frufrum pedig előre fésültem, de ezek nem lényegesek. Úgy gondoltam még hallgatok egy kicsit. Hirtelen megérintette a vállam amitől összerezzentem. Észrevette, hogy megijedtem ezért gyorsan elkapta a kezét. - Most ott fogsz ülni? Mert tudod szeretnék átöltözni. - Úgy gondoltam ideje megszólalni.

-Ő...- Nyögtem ki időhúzás képpen.

- Igen?- Kérdezte én még mindig nem fordultam oda hozzá és még mindig írok. Ha megbeszéltük elmondom, mi volt most jobbnak látom ha válaszolok...

***

Megbeszéltük. Vagyis kidumáltam magam:

- Sajnálom - fordultam egy kicsit felé - nem akartam kutakodni, csak megnéztem valamit...-próbáltam úgy mondani mint egy magabiztos lány, de az, hogy lassan fordulok, fél arcomat ellepő garbóval, hát nem épp a legmagabiztosabb. Ezért kiástam a szám és néztem a zöld szempárt, válaszra várva.

- Rendben. Legközelebb kérd meg, ne félj nem harapok! - Kacsintott egyet.- De most sietnem kell...

- Oké, akkor nem is zavarok.- álltam fel szép lassan. - Akkor legközelebb. - Biccentettem.

- Rendben várni fogom. Szia Al.- És kiléptem az ajtón. Átléptem a küszöböt, a hátam mögül kis kuncogás. Nem értettem miért nevet. Amint ezt átgondoltam nem néztem magam elé ezért majdnem felbuktam Becca'-ban aki szúrós szemmel méregetett.

- Mit kerestél Shane szobájában?- Jól átgondoltam a válaszom de eléggé kellemetlen érzés volt ahogy vizslat ezért egy gyors semmitmondó szócskát használtam inkább.

- Semmit. - Vágtam rá majd sietősen bementem a szobánkba.

Egy kis ideig vártam, hogy utánam jön-e, de nem tette. Elővettem a naplóm és beírtam az elmaradást. Szóval most így állunk.

- Alice! - hallom Gwen kiáltását ami történetesen a nevem.

- Igen? - Battyogtam le kelletlenül a lépcsőn olyan „remélem érted azért dübörgök a lábammal mert nem vagyok rád kíváncsi” stílusban. - Tudtommal ma nem én megyek lopni. - Álltam meg a konyha ajtajában a pulcsim zsebében a kezem egy kicsit görbe állást felvéve. Teljesen le lehetett olvasni rólam hogy kelletlen vagyok és ezért Gwen megjutalmazott egy grimasszal.

- De! Megszavaztuk. - Vihogott Tom-mal. Hát ez nem fair!

- Ez nem ér! Én tegnap voltam! Ma te vagy!- Néztem rá a táblára - ami a hűtő fölött díszelgett nagy rózsaszín betűkkel, de jobban jártunk mintha Hayley írta volna, mert akkor semmit nem látnánk belőle mert nagyon csúnyán ír - majd Gwen-re.

- Na, nézd már Tom! Pattog a szöcske...- én vagyok a szöcske amikor ő fél fejjel alacsonyabb nálam?! Pff...

- Nem vagyok szöcske és tuti nem megyek el!-háborodtam fel.

- Gwen!-szólt valaki, persze a „bandavezér” volt az.-Hagyd! Ma te mész és kész. - mondta teljes nyugalommal közben Gwen-t nézve.

- Ahh! - mordult fel Gwen - Miért rontod el a játékunkat? Simán el ment volna!- értetlenkedett.

- Gwen!- szólt rá ellentmondás nem tűrő hangon.

- Jó, jó megyek már.- És kiment az ajtón. Kb egy óra múlva (addig én olvastam) meg is jött „Jing csirke álmai” feliratú zacskókkal.

- Kínai?-Horkant fel Holly

- Ja, zavar?

- Ne máááááár! Tudod mennyi a szénhidrát ebben?- Hisztizett Becca.

- Ha nem tetszik lehet menni! - Intézte el Gwen.

Hayley-t nem zavarta a sok szénhidrát ő már hozzá is állt enni. Odalépkedtem a pulthoz ahova lerakta Gwen a kaját és épp venni akartam egy dobozzal amikor Gwen sikertelenül de megpróbált kibuktatni. Én ösztönösen felsikkantottam, mire Shane ránk nézett. Fürkészett egy darabig aztán leült enni. Gwen meg csak annyit suttogott, hogy hisztis ribi.

Nem zavartattam magam a többiek lenéző pillantásai miatt (egyesek nem titkolták unszimpátiájukat... lásd: Gwen, Becca) csak csöndben ettem az édes savanyú mártásos tésztát pár zöldséggel meg hússal. Ma valahogy csendesen telt a vacsora. Nem mintha én akármit is szoktam volna hozzá fűzni... Amint megettem felálltam kidobtam a dobozt és felsiettem a lépcsőn a szobámba. Vagyis felsiettem volna ha nem csúszok meg a lépcsőn amit nagy taps, füttyögés és röhögés fogadott - és térdfájás aúú. De felértem leültem a kényelmetlen heverőre és most írok. Egy átlag nap, megaláztatás cikis helyzet veszekedés ennél jobb nem is lehetne. Na és most még pár gondolat:

Visszaolvastam az irományaimat. Két dolgot is észrevettem. 1: Mostantól a nap végén írok egy összesítőt-mert az igeidőket érdekesen váltogatom ezért nem kell külön díj ha valaki nem ért ebből semmit - addig max leírom egy lapra el ne felejtsem. 2: Szebben kell írnom...

1. A kezdet mindig nehéz.

 A kezdet mindig nehéz! 

             Kedves naplóm... na ne már! Én nem fogom ilyen elcsépelten kezdeni az életemet összefoglaló könyvet. Tehát, öhm... 3080 augusztus 19-e a pontos dátum. Ja igen! Az én nevem Alice Jones. 16 éves vagyok. Barna haj barna szem. 157cm 49 kg. Litle Town-ban élek. (De hogy ezeket minek írom le, és mások minek írják le hiszen csak tudom, hogy nézek ki, hol élek...)
 Kedvenc kaja...(Mi? Minek kell a kedvenc kajám?!) Oké, akkor a lasagne biztos megfelel. Egy átlagos csaj vagyok.
 Ja, csak nincs családom. Egyedül, barátok nélkül. De nem izgat túlzottan. Elvagyok. Ki szoktam ülni az utcára és nézem az embereket. Az emberek viselkedését. Ahogy veszekednek, csókolóznak, megbocsájtanak, szerelmet vallanak, bevallják a hazugságaikat remélve megbocsátanak nekik, egyedül sétálgatnak, éppen egy szakítást dolgoznak fel, vagy csal elmerülnek agyuk hosszú tekervényeiben... Mondhatjuk azt is, hogy tanulmányozom az emberi viselkedést. Mikor senki sem mászkál, és nincs „alany” akit figyelhetek, akkor a könyveket bújom. De van amikor én megyek „bevásárolni” azaz lopni egy kis kaját meg ruhát és ami csak kell. Mindig féltem, hogy lebukom, hogy megütnek, bántanom kell valakit.
  Jó tanuló voltam mindig, ami azt jelenti 4-es de soha sem tanultam. Amit megjegyeztem az órán az maradt se több se kevesebb. Mindig próbáltak versenyekre vonszolni, de inkább  egyedül „otthon” punnyadtam.  Otthon édes otthon... na persze. Jut is eszembe, nem voltam mindig egyedül. Volt amikor apuval ketten éltünk, úgy 10 éve... Anyut még csak nem is ismertem. Meg volt olyan időszak amikor ide „otthonra” kerültem ahol most lakom, akkor volt egy kedves lány, Ella. Ő neveztette így magát, mert nem szerette az igazi nevét mindig csúfolták. Mindent szerettem ami vele kapcsolatos. Amikor én voltam 6 éves akkor ő volt 15. 9 évvel volt idősebb nálam. A szárnyai alá vett. Anyám helyett lett anyám. ( De furcsa ez a mondat) Ha kellett valami, akármi (pl.: ennivaló, innivaló, ruha stb.) akkor mindig „vett” nekem. Kiállt értem a a nagyobbak ellen. Tanított az élet nagy dolgaira. Egy igazi hipszter csaj. Converse cipő nagy Wayfarer napszemüveg, bő nagymamás kötött pulcsi, rövid farmer gatya ló farokba kötött haj amiből néha kiállt egy egy tincs ami csak azt erősítette, hogy: „engem semmi nem érdekel”. Gyönyörű volt még így is. Okos, művelt, mindig megvolt a maga véleménye, imádta a képregényeket, állandóan a Twitteren lógott... Ő volt Ella. Egy évvel ezelőtt eltűnt. Senki sem tudja hová tűnt. Talán meghalt, elszökött, elrabolták? Ki tudja, csak azt remélem jól van és boldog. Nagyon hiányzik. Még jobban is mint apa.
 Na de térjünk vissza. Hobbim, szeretek olvasni rajzolni, énekelgetni, és most már akkor naplót írok. Igaz nem a saját kedvemért kezdtem el, hanem Ella kedvéért. Ő tanácsolta, hogy megnyugtató, összeszedettebb lesz tőle az ember mert átgondolja mi is történt vele. Fogalmazásban nem vagyok jó és soha nem is jeleskedtem. Álmaim... Milyen kérdések ezek? Mert beírtam a google-be, hogy naplóírás és ilyeneket ad ki... De minek? Na, jó tegyünk eleget ennek a kérésnek is. Szóval, nagyon semmi. Csak szeretném élni az életem lehetőleg nem egyedül, szeretnék sokat olvasni rajzolni, énekelni és megváltani a világot... Azaz valahogy eltörölni a nyomort, és tényleges egyenlőséget létrehozni. Mielőtt valaki azt hinné van laptopom, nincs! Shane elment a többiekkel valahova (nem kötjük egymás orrára hova megyünk) és belopóztam a szobájába. Éljen a veszélyes élet... Kedvenc szín a zöld kék sárga és ezeknek a variációi. Na, azt írja, hogy írjam le életem fontos pontjait/gondolatait és érzéseim.
 Ma, elvagyok mint mindig. A jó és a rossz között valahol. Nem is tudom milyen az a „jó”. Ebben a „házban” nyolcan élünk. Ella volt a kilencedik. Shane (akinek a szobájában vagyok) ő a „bandavezér”, Hayley a másod rangidős Thomas, Becca, Gwen, Jesse, Holly (meg én). Shane-nek és Hayley-nek van csak külön szobája. Én Becca'-val osztozom a plázacicával. Holly, Gwen-nel, Thomas Jessie-vel. Mind „rossz fiúk”, nem is tudom mit keresek én itt.

  Várjunk csak! Valami hangot hallottam. Most meg röhögést. Basszus megjöttek! Semmi esély arra, hogy kijussak. Mindjárt bejön. Az asztal az ajtónak háttal van, tehát háttal ültem. Hallottam ahogy egyre közelebb ér, résnyire nyílik az ajtó de megáll... Hallom Sane és a többiek hangját is. Még visszaszól pár szót közben a szívem csak kalapál, majd azt kiáltja:

- Mindjárt indulhatunk, csak még átöltözöm ez büdös lett.

Nagy röhögés ki tudja min. Megfordul és hallom ahogy megtorpan. Igen jelen idő mert írok nem hagyom abba, inkább mint, hogy hátranézzek. Csend. Majd megszólal.

Jó hír és bocsánatkérés!

Nagyon-Nagyon szégyellem magamat! De végre feladtam azt, hogy rajzoljak... ezért pénteken 3 órakor felkerül az első rész. Én nagyon izgatott vagyok remélem ti is! ;) Aztán majd beáll egy rendszer és hetente vagy két hetente pénteken 3. órakor fogom kirakni a részeket. (ha csúszás vagy akármi becsúszik akkor azt jelezni fogom! Hát emberek nagyon boldoggá tesztek majd engem! ;) nem kíméljetek! Komolyan! Fogjátok fel úgy, hogy csak segítetek. Próbálom a legjobb munkámat kiadni a kezeim közül és utolsó szónak:

Iratkozzatok és Írjatok!! :D