Előzetes!!!!! :D

Sziasztok! Előrébb hoztam az e heti részt mert hétvégén nem fogok ráérni.

 Ééééééés hoztam egy előzetes... a nagyon távoli jövőőőőbőőőől. Tényleg nagyon messze van... :P 

Remélem azért élvezni fogjátok ezt a homályba burkolt kis részt :D ;) 

Pusziiiii <3   U.I. : pont most írtam, friss ropogós. 

   Kedves Amy!

  Reggel szomorú hangulatban tértem magamhoz. Ma nem boldogan, tele szeretettel ébredtem. A mai nap más volt. Persze a szokásos rothadt bűz állt a szobában, de nem ez volt a probléma. Nem töltött el boldogsággal, hogy egy fiú aki szeret átölel az, akit én is szeretek. Vagy nem? Mindenesetre mikor felébredt csókolóztunk. De ez sem volt olyan mint szokott. Igen egy kicsit kialudt a tűz kettőnk között egy ideje de azt hittem ez normális.

- Valami baj van Al? - simította meg az arcom és olyan kétségbeesett, aggódó arcot vágott amire Shane sosem lesz képes. Mert ő nem tud igazán szeretni. Ez a gondolat megnyugtatott és még bírtam egy kicsit. Pontosabban estéig...

- Semmi baj. - mosolyodtam el és visszacsókoltam.

22. rész

Mi volt tegnap, és mi nem?

Február 20.

   Kedves Amy!

Holnap lesz a rettegés rettegése. Be kell valljam félek. Tudom ennek a vad énemnek nem kéne félnie, de... még nem szoktam meg, még nem váltunk eggyé tehát minden jogom megvan, hogy összepiszkítsam az alsóneműmet. Voltam még bulizni az elmúlt napokban, de mára már bezárt minden. Mesélek:

A buliban voltunk amikor elmentem hozni még piát.

- Mit csinálsz? - sziszegő hangja idegesen csengett az én szívem meg a torkomban remegett.

Szépen ráemeltem nagy barna szemeimet és a lehető legnyugodtabban feleltem

- Piát viszek. Te mit is kértél? - méláztam el, tettetve a hülyét.

- Nem erről beszélek... - nézett el a fejem felett, mintha csak keresne valakit.

- Tudod ez igazán könyvszerű... sablonos. - dünnyögtem

- Ezt hogy érted? - kapta rám újra a tekintetét.

- Tudod... azért löktél el magadtól mert azt mondtad ez nem egy mese. Igazad van!- széttártam a kezem- Hát akkor most miért viselkedsz úgy mint, ahogy a hősszerelmes félti a királykisasszonyt?

- Én nem... Nem! Csak... Nem értelek. Megváltoztál.

- Igen ez tény. De tudod ha nem tűnt volna fel éppen világvége vagy mi van.

- Képzeld feltűnt!

- Remek! - és pont megjöttek a rendelt italok. Felemeltem őket, de mivel sokan vagyunk az egyik sör majdnem kicsúszott a kezemből amit persze Shane pont el is kapott... Mintha csak fel se tűnt volna megfordultam és egyenesen átvágva a tömegen megindultam az újdonsült barátaim felé.

Ha azt hiszed ezzel megmenekültem a féltő bátytól nagyon tévedsz. Az első napokon úgy tett mintha ott sem lennék, hát én is úgy tettem. Most meg vizslatott végig, egyszer rám is szólt, hogy ne igyak annyit. Nem tudom mit képzel.

- Most már menni kéne! - szólt a bandavezér

- Ne már haver! Még ne. - próbálta győzködni Liam.

- Nem, megyünk! - szólt erélyesen, én meg már le sem merem írni mert annyira kiszámítható, sablonos, végig engem nézett.

Mikor hazaértünk felmentem a szobámba, de persze követett a „bátyám”.

- Hagyj békén! - kiáltottam a hátam mögé. Legalábbis azt hittem hogy ő követ.

- Elnézést kisasszony! Nem akartam zavarni, csak meg akartam kérdezni nem segíthetek valamiben esetleg. - kikerekedett a szemem mert ez nem Shen volt. Ez Linda vagyis Liem hangja volt.

Hebegve kezdtem bocsánatot kérni, ő meg csak biccentett, hogy nincs gáz.

- Elképesztő ön! - mondta és közelebb lépett egy lépéssel.

- Miért lennék az? - kíváncsian de mégis cinikusan zengett hangom az üres szobában.

- Nem is tudom hol kezdjem... Gyönyörű, okos, vicces jófej...- itt én intettem, hogy nem kell folytatnia. - Elnézést a zavarásért Drága, csak arra gondoltam megismerhetnénk egymást. Mindenki t ismerek csak kegyedet nem.

- Megkérdezhetem öntől miért beszél így? - nevetgéltem

- Mert így illik egy ilyen fantasztikus hölgyel beszélni mint ön.

- Hát, élvezetes ilyen ünnepélyesen beszélgetni egy önhöz hasonló illedelmes úriemberrel. - közelebb léptem én is Liam felé. Valahogy annyira élveztem. Tudom nincsenek királylányok, de mégis úgy éreztem magam. Teljesen közel jött hozzám.

- Engedelmével most megcsókolom önt. - mosolyodott el teljesen miközben óvatosan megsimította a hátam. Lassan a karjaiba zárt. Végül beleharaptam az ajkamba és átgondolván, hogy nem várhatok örökre Shane -re, bólintottam. Persze Shane az akit szeretek, de mégis kedvem volt Liammel csókolózni.

 Jelzésemre Liam meglepetésemre nem lassan, hanem szenvedélyesen csókolt meg. Teljesen másként csókolt de kellemesen. Nem tartott túl sokáig mivel most már tényleg az aggódó „bátyám” toppant be. Igen mérges lett a hangja.

- Te meg mi a francokat csinálsz? - szegezte a kérdést Liam-nek.

- Semmi közöd hozzá! - mondtam magabiztosan. Erre senki nem tudott mit szólni.

- Takarodj kifelé...- utasította régi barátját. Mikor kiment Liam becsukta az ajtót és összeráncolt szemöldökkel sétált hozzám.

- Nem mondhatod meg kivel legyek. - ráztam meg a fejem. - Ellöktél magadtól, mostmeg nem engedsz más közelébe... ez nem fair! Nem kell ez a dráma... Mintha egy szappanoperában élnék. Dönts már el mit akarsz! 

- Nekem is nehéz érted? - megráztam a fejem. Nem nem értem! - Figyelj. Nem ismered Liem-et. Ő rossz ember, főleg a lányokkal.

- Persze! Te magadról is szinte ugyanezt mondtad.- fújtattam idegesen. - Egyébként meg nagyon illedelmes volt és kedves.

- Ő még nálam is rosszabb! - nézett mélyen a szemembe. - Egyébként meg ez az álcája... Hány percébe is került, hogy megcsókoljon? - keserűen mosolygott. Elkaptam a szemem mert volt benne valami. Hány perc is volt? 2-3? az nem túl sok...

- Akkor sem parancsolhatsz nekem!

- Igazad van. Csak szeretnélek megvédeni.

- De nem tudsz csak ha velem vagy! - hőbörögtem – Ha nem vagy jó így nekem, ami baromság akkor én megyek le a szintedre. - csúszott ki a számon.

- Mi? Miattam teszed? - nagy meglepett bociszemek meredtek rám hitetlenül. - Tudtam, hogy valamiben sántikálsz csak nem tudtam mi a célod.

- Te, és nem fogom feladni jobb ha tudod! - Így utólag már annyira idegesítően nyávogós csitrisen hangzik, hogy alig merem leírni...

- De felfogod... - mondta halkan és elindult kifelé. De ha már úgyis egy filmben/könyvben élek gondoltam azt csinálok amit akarok. Utánaszaladtam és mint az első csókunknál kiadtam minden szeretetemet. És visszacsókolt. Aztán sűrű csókcsatákat váltottunk szinte nem is vettünk levegőt. Fantasztikus volt. Többre nem is igazán emlékszem a pia miatt... de reggel mellette ébredtem, az ő szobájában. Átlopóztam és most 7 óra van, mindenki alszik. Csak én nem tudom mi is történt tegnap...

21. rész

 Mindenféle

Február 16.

   Kedves Amy!

   Sokszor újraolvastam a legutolsó bejegyzésemet újra, és arra döbbentem rá, hogy bármennyire is nem én vagyok (ami jelen esetben a cél) nem tetszett. Szóval a naplómban szeretném megőrizni a régi önmagamat de a skacoknak meg az új énem adom. Na szóval:

   A buli jól sikerült, elengedtem magam, klassz volt. Először szinte fel sem ismertek a többiek ami nevetséges volt. Ahogy Shane rám nézett és ez a meglepett bociszem... szinte leesett az álla. Nem foglalkoztam különösebben vele, úgy gondoltam most bevegyülök és ne érezze annyira, hogy nélküle nem birok élni. Jó volt ezt látni.

   Az a sok festék... Szuperül néztem ki de, nem mertem megvakarni az orrom pedig nagyon viszketett. A ruhától meg egy idő után kezdtem szédülni az oxigénhiánytól. De megérte! Most már legalább rám nézett és emberszámba vett. Hurrá. Néha összeakadt a tekintetünk és csak úgy bámultunk egymás szemébe. Elmerültünk és elfeledkeztünk mindenről. Bevált a terv! Ja és az új nevem Allyson, ha az aláírásból nem volt egyértelmű. Berúgtam ami elég sz*r volt. Nem is értem mi a jó benne. Nem emlékszem igazán csak mintha este Luke rakott volna az ágyamba. Zavaros. Az egész... Tudom mi gondolsz most. Hogy lehet az apokalipszis közepén bulizni menni? Én sem értem nyugi!

   Egyébként pár nap és lecsap a következő... következő... balhé. Mindegy úgyis tudod mire gondolok. Jönnek a szörnyek meg minden... tudod.

   Ami még újdonság, és érdemes megemlíteni, hogy tegnap Shane talált egy régi barátját akit „befogadtunk”. A neve Liam, a többiek csak Lindának hívják. Érdekes srác, de jó fej szerintem vele is összehaverkodom.

  Hááát most már megyek. Szia!

20.rész

20. rész Változás

Febr. 10.

 

   Új tervem van! Milyen csodás reggelem is van! Ez a terv már motoszkál egy ideje a tekervényes agyamban, de még a kivitelezés nem volt meg egészen máig.

   Persze olyan mintha Harry láthatatlanná tévő köpenyét viselném...

 NEM be kell fejeznem! Ezért hiszi azt, hogy egy életképtelen kis nyomorult birka vagyok! Ilyen hülyeségeket is csak én mondhatok. Meg kell változnom! Ezért is írok ma. Ez a nagy terv. Hol a tapsom? Jah sehol... Már megint kezdem

  Hogyan is lehetnék kemény, mint a többi csaj? Az elmúlt napokban azt figyeltem, hogyan viselkednek, öltöznek … meg minden

     1. Nem érdekli őket hogy néznek ki (kivéve Becca, de őt hagyjuk ki mert nem akarok olyan lenni mint ő).

     2. Meg kell keményednem, meg kell mutatnom, hogy én is érek valamit nem csak egy

nyamvadt kukac vagyok!

     3. ….... Na jó nem jutottam még túl messze a tervezéssel...

   De az jól jönne ha megváltoztatnám először az öltözködésem és a nevem. Nem szeretem ezt a béna nyávogós, puhány nevet.

   A ruháimat szétnyirbálom meg szerzek menőket. A nevem meg legyen... legközelebb kitalálom.

Figyelnem kéne még a beszédre is. Elég nehéz lenne beolvadni így.

   Sajnos elvesztettem a kapcsolataim öhm... az összes kapcsolatom, mert rossz lóra tettem... azaz Shant akartam megkapni ezért elhanyagoltam a cimboráimat... mivan? Ez nem is „menő”. Elhanyagoltam a haverjaimat. Így már jobb...

   Még a terveim közé tartozik, hogy megmutassam Shane-nek mennyire szexi és ellenállhatatlan vagyok valójában. Igen jól hangzik! Lássunk neki. Na csá! Ez annyira eröltetetten hangzik...

***

    Szétnyirbáltam minden hordható rongyomat. Sőt még vásárolni is voltam... És nem zavart, hogy csórtam a tulajtól. Ki nem sz*rja le? Sok laza cuccot loptam; szakadt csőgatya, ingek, tapadós trikókat, motoros csizmát és bőr dzsekit... jah meg push-up melltartókat. Meg vettem a csicska hajamnak festékeket. Feketét és bele világos sz*r színűt a melírnak. Mikor hazaértem a sok szeméttel eléggé meglepődött mindenki, mert tudták, hogy én mind ez ellen vagyok és eléggé (elnézést, kib*szottul) kifordultam magamból.

     Még ma meg is történt a teljes átalakulás; felvettem a göncöket amiket ma szereztem ( az egyik sötét szakadt csőgatyát, egy push-up-ot arra egy extratapadós trikót az egyik ingemet meg persze a bakancsomat és befestettem a hajam ami épp most szárd ezért van időm. De ahogy elnézem a roh*dt órámat pár perc és kész vagyok. Aztán megyek a nyomikkal ahova mennek. Magasról lesz*rom, hogy nem tetszik majd nekik, ez van kössenek belém... csak próbálják meg. Összességében irtó szexi lett az új kinézetem kurv* jól állnak az új ruhák és ahogy nézem az új hajszínem is. Biztos nem tudnék ellenállni magamnak. Arra utazom, hogy megdöntsem Shane-t. Reménytelen szerelem... Pff.     Ki kell élvezni az életet nem? Igazam van, nem?! Persze, hogy igazam van... Remélem durván berugunk ma. Ez lesz az első. Hogy bírtam eddig? Csicska... Legszívesebben leköpném a régi énemet, hogy ennyire kib*szott nyomorék volt. De most már minden más.

        Mentem csá! : Allyson

20. rész!!!! Hamarosan...

 Sziasztok! Szerettem volna különlegesebbé tenni a 20. részt. Akárhogy is már egy éve dolgozom ezen a történeten nagy szeretettel. Sokszor bújok a gép mögé és Alice problémáit oldom meg (olykor bonyolítom) ahelyett, hogy a sajátjaimmal foglalkoznék.  Tehát Vasárnap tervezem kirakni a 20.részt. Jupiii! 

Remélem mindenki izgatott és nagyon várja már ;)  

De azért még szeretném még megkérni a drága olvasóimat, hogy a kedvenc szereplőjüket írja le nekem ide kommentbe vagy a 19.-hez.  Ha esetleg sokan szavaznátok egy szereplőre akiről szeretnétek többet megtudni, írhatok az ő szemszögéből egy kis részt. Hajrá és nagyon köszönök mindent! ^^ :* 

19. rész Álom...?

19. rész Álom...?

Január 20.

   Kedves Amy!

  Ma érdekes dolog történt. Estefelé egy vendégem volt. Méghozzá egy ittas Shane. De mielőtt elmesélném mindezt, azt szeretném tisztázni, hogy a „járkálóktól” függetlenül újra működnek a boltok van áram meg minden. Hogy, hogyan? Hát az emberek elbújnak, mintha téli álmot aludnának aztán aki felébred az folytatja az életet aki nem... Már tegnap kinyitottak a boltok és az utcán is lett világítás. Kicseréltek egy pár törött üveget, eltakarították a szörnyű emlékeztetőket az esetnek, majd minden folytatódik ahogy eddig.

  Na és jöhet az „izgi” rész. Épp kezdtem lefekvéshez készülődni, bevettem az altatóm és leültem az asztalomhoz leírni, hogy ma is élek, amikor benyitottak. Azt hittem Becca az ezért nem szenteltem túl sok figyelmet az ajtónál álló személynek, csak felírtam a dátumot. Aztán furcsa volt, hogy se ajtó csukódást se lépteket nem hallottam csak egy ajtó nyitást. Megfordultam és Shane állt és engem bámult.

- Szia. - köszönt és becsukta az ajtót. - Nem zavarok?

- Nem...- pislogtam mert nem voltam benne biztos, hogy ez valóban megtörténik... 

- Figyelj...- kezdte elég tanácstalanul. Felálltam és egész közel mentem hozzá.

- Figyelek! - súgtam

- Jó. Maradj távol tőlem... Nem! Nem így akartam. - erre megfogta a fejét és elfordult tőlem. Megijedtem, hogy túlságosan rányomultam vagy valami. 

- Mivan? - teljesen meglepett, nem arra számítottam, hogy elküld hanem abban reménykedtem talán kapok egy csókot, vagy ölelést... ilyeneket csinálnak a párok nem?

- Nem vagyok jó neked. Én vagyok a rossz srác. Nem szabad szeretned! Érted?! - röhögött kínosan és lesajnáloan, de volt egy olyan sanda gyanúm, hogy most nem engem sajnált le.

- Most semmit nem értek... Tényleg elküldesz? - hitetlenkedtem tovább.

- Nem! Vagyis, de – vakarta meg a fejét. - Na jó! Figyelj

- Nem! Te figyelj! Részeg vagy...- szinte könyörögtem.

- Épp ez az! - emelte fel a hangját.

- Nem vagy most beszámítható! Ne hozz döntést, kérlek!

- Azt akartam mondani, hogy szeretlek.

- Én is szeretlek! de akk... - belevágott a szavamba

- De nem szabad!

- Mi a francról beszélsz?! Nem értem! - akadtam ki mostmár én is, elég volt az érzelmi hullámvasutakból.

- Ez nem egy tündérmese! És ha az is lenne a hercegnő nem jön össze a gonosszal! - kelt ki magából, nagyon feldúlt volt. Leginkább magára.

- Tévedsz. Én nem vagyok hercegnő... Én vagyok az a lány aki már nagyon örül a „gonosz” szerelmének is. Sőt neki ő a tökéletes királyfi! - könnyek csurogtak a szememből az arcomon keresztül a pelyhes zoknimra. Végig a szemébe néztem nem futamodtam meg, most NEM! közelebb léptem és megsimítottam a borostás, de mégsem szúrós arcát.

- Csak... - kezdte de megcsókolt röviden – a saját érdekedben. Maradj távol tőlem. Szeretlek, olyannyira, hogy előtérbe teszem a te érdekeid és neked nem hiányzik egy iszákos, drogos srác. Nem vagyok tökéletes. - és kiment a szobából.

       Hogy mik a terveim az este további részére? Az amit mostanság sokszor teszek; álomba sírni magam.

Ezeket írtam a naplómba az álmomban... Igen ezt csak álmodtam. Milyen csodás is lett volna ha tényleg bejön hozzám...
Nekem már ez is milyen tökéletes lett volna, de nem. Mégcsak nem is igazán köszön...
Így visszagondolva azért lehetett dühös mert (az álmomban) szerinte szakítania kell velem. Azt hiszi egy kis bárányka vagyok akit meg kell védeni. Mekkorát téved... 
Meg kell neki is mutatnom ezt.