10. rész:
- Köszönjük! - válaszolt
helyettem is új barátnőm.
- Indulhatunk szépségek?
- kacsintott ránk. Eléggé zavart, hogy engem annyira bámul. Igen!
Tudok szép is lenni! Kihúztam magam és büszke voltam.
- Naná!- vágta rá Hay.
Odaszaladt Shane-hez nekem visszaszólt egy kicsit. - Mindjárt Ali
csak egy kicsit beszélek Shaen-el. - Bólintottam, erre
arrébb húzódtak. Egyedül ácsorogtam a nappaliban. Az udvar felől
nevetést hallottam, gondoltam kimegyek nem leszek nyomi többé!
Kisétáltam magabiztosan. Meglepően jól mentem a magassarkúban.
Már éppen kint voltam az ajtón. Tom és Luke annyit mondott, hogy
„Hűűűűű!” Én egy
mosollyal nyugtáztam nagy magabiztosan, majd ebben a nagy
magabiztosságban el is estem. Pufff!!!! Majd egy kéz felsegített.
- Kösz. - Szóltam de rá
sem néztem az illetőre. Gondoltam Luke volt az. Inkább a ruhámat
néztem és a cipőmet, hogy nem lett -e baja. Szerencsére
megúsztam. Majd ránéztem a mellettem ácsorgó Shane-re.
Meglepődtem, de azért még egy mosollyal megjutalmaztam.
Visszamosolygott és odasegített Luke-hoz. Az autóhoz akart csak én
úgy irányítottam, hogy Luke legyen a célpont. Mi értünk
legutoljára az autóhoz addigra mindenki bent szorongott elől
Hayley...
-Hayley, kérlek. -
pillantott Hay-re Shane. Úgy nézett Ki Hay vette a lapot mert
kiszállt és engem egy kicsit oda tolt az anyós üléshez. Mindenki
beszállt csak én álltam ott. Értetlenül!
- Jajj segítek! - kapott a
fejéhez Shane. Kipattant és besegített. Majd újra beült és
indultunk. Odaértünk a szép étteremhez. Mindenki kiszállt engem
kisegített Shane. Akar tőlem valamit. Biztos azért ilyen kedves.
Erre még azóta sem jöttem rá. Pedig már 23 óra. Na mindegy
folytassuk.
Átvette a
segítésemet Luke Mindenki bement mi leghátul vánszorogtunk.
- Nagyon szép vagy! -
szólalt meg hirtelen Luke.
- Ja lehorzsolt térdel,
totyogva a tűsarkúban. - Ironizáltam egy kicsit.
- Nem! Én komolyan mondom,
fantasztikusan nézel ki. - Mondta szinte suttogva és a szemembe
nézett. Megálltunk egy kicsit néztünk egymás szemébe.
- Kösz. - szólaltam meg,
mert fogalmam sem volt mit kéne tennem.
- Héjj srácok nem jöttök?
- kiáltott felénk Hay már mindenki leült csak mi ácsorogtunk a
bejárattól három lépésnyire.
Két hely volt csak
üres az asztalnál. Tom és Jes között egy és Shane és Becca
mellett. Luke gyorsan odasegített Shane-hez, még annyi időm sem
volt, hogy tiltakozzam. Shane megfogta a kezem és lesegített ülni
a székemre. Egy kicsit sok volt nekem ez a „segítünk ne félj!”,
végül is nem rokkant lettem csak beütöttem a lábam. Leültem és
Shane elfelejtette elengedni a kezem. Magunk mellett volt a kezünk
de összekulcsolva. Nagyon fura volt, de jó. Élveztem ahelyett,
hogy elrántottam volna a kezem. Hayley velem szemben ült. Végig
nézett rám és vigyorgott. Hirtelen Shane a hüvelykujjával
megsimogatott mire elmosolyogtam. Így telt a vacsi csak elengedtünk
egymást, de végig mosolyogtam. Nem tudom mit történt, de még
most is vigyorgok nem tudom leszedni az arcomról.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése