6.rész Nyitva a napló
Augusztus.
28.
Kedves
Amy!
Arra jutottam, hogy elnevezlek,
mintha egy távoli barátomnak írnék levelet, és az Amy névre
gondoltam nem tudom miért, de szeretem. 6 nap telt el, hogy nem
írtam, mert nem történt semmi érdekes. Luke nagyon jól
beilleszkedett, már mindenki kedveli csak Hay nem. Amikor jut rám
ideje akkor szokott velem is beszélgetni. Nagyon jókat lehet vele
dumálni. Szerintem ő az egyetlen barátom, de legalább már tudom
mit is jelent ez a szó. Gondolom most kérdezed hogy oké, de mi van
Ella naplójával. Igen most terveztem belenézni. Ja és még előtte
annyit, hogy Luke-ot felmentették az állandó csicskáztatás és
kaja szerzés alól, szóval holnap én leszek a beszerző. Na,
lássuk a naplót!
„Kedves
Naplóm!
Nagyon
elegem van az életből! 8 éves vagyok, egy gyerekotthonban élek.
Minden nap megvernek a nagyobbak, fogalmam sincs mi van a
szüleimmel, de nem is érdekel! ( de nagyon is érdekel, csak
választ szeretnék : Miért?) Nem tudom, hogy mit tegyek. Semmi
boldogság nincs az életemben. Be kéne fejeznem? Nekem ez volt a
sorsom? Hogy meghaljak? Nem tudom, de már csak Te segíthetsz!
Mennem kell megenni a moslékot. Remélem írok még, remélem nem
veszik el a naplóm és csúfolnak ki. Vigyázz magadra!
Victoria 3066.
Július. 16”
Összeszorult
az első bejegyzés olvasása közben a szívem. És én még itt
hisztizek amikor nekem azért sokkal jobb! Könnycseppek
csak jönnek és jönnek az arcomon meg akarnak téged támadni.
Kezdődik a bőgés, a hüppögés a fájdalomtól telt „üvöltés”
kiadása. Párnámba nyomtam a fejem, úgy próbáltam elfojtani.
Meg is feledkezdtem arról milyen is sírni. Nagyon rég nem bőgtem.
Hirtelen minden érzésem elözönlött. Az Ella iránti, a fájdalom,
hogy nincs senkim csak Luke, de ő meddig akarna velem lenni? Milyen
gyorsan visszacsücsülhetek a kispadra ahonnan felállítottak de
csak egy időre. Nem akartam tovább olvasni, csak kínoznám magam.
Én 15 voltam amikor kikerültem a család meleg kebléből. Akkor
ezért volt annyira nagyon kedves és segítőkész Ella. Tudta
milyen ha nem segít senki, tudta milyen egyedül lenni, tudta
milyen ha a nagyok piszkálnak. Nem akarta, hogy olyan szomorúan
éljek. Újra elfogott a sírhatnék ezért szerintem inkább álomba
sírom magam.
Jó lett!:) Hamar hozd a köviit!;))
VálaszTörlés